Újra becsuktam, remélhetőleg már utoljára. Noha nem véglegesen, csak ismét költöztem.
Ablogot a továbbiakban a http://archiejr.extra.hu címen éritek el. Gyertek, gyertek!
Ismét eljött a szeptember vége, ebből következően újra itt a Garabonciás Napok. Ilyenkor van soksok buli, ember, pia, no meg nem utolsó sorban rohangászás. Ebből ki is veszem a részem tisztességgel, hiszen kihasználják azt az embert, akinek 3 hete már van jogsija.. :D
Annyira nem bánom, így legalább nem kell órákon tespednem. Jó ez így.. :)
Más: 8 hónappal ezelőtt mondott nekem igent az én egyetlen Mandarinom (no azért még házasságról nincs szó.. :)), azóta élünk boldogan egymásra találva.. :)
Az öltönyös bácsi után újabb lépést tettünk a szalagavató, vagyis a 12. évfolyam vége felé!
A mai nappal elkezdtődtek a táncpróbák, készülünk a bunyolultabbnál bonyolultabb koreográfiák. Az első órát nem titulálnám túlzottan sikeresnek, ebben azonban nem a tanárnőt teszem felelőssé, inkább saját magunkat, akik egymás hülyeségein és bénázásain röhögve eltöltöttük azt a délutáni 2 órát.
Azért ragadt ránk valamennyi, már egész jól tudjuk a cha-cha-cha első ~fél percének lépéseit.. :)
Szerencsésnek érzem magam a többiekhez képest, mert a párom nem egy véletlenszerűen hozzámrendelt lány, hanem az én egyetlen Mandarinom, hiszen az iskolánk súlyos nőhiányát pótolva külsősöket is vihetünk be.. :)
A címben szereplő Girls Aloud számot meg akkor hallgassátok, ha nem akartok aludni! Már nagyonnagyon pörgök tőle!
2 hete érkezett meg a jogsim és ma jutottam el először egy olyan szintre, amikor egyedül vezethettem.
Teljesen egyedül. Csak én és a punto. Én vagyok a főnök. Senki nem szól bele, senki nem zavar.
Kb 5 perc volt az egész út, de nagyobb élmény volt, mint az eddigi soksok óra, amit valaki társaságában vezettem. Próbáljátok ki! Érdemes!
A mai nap lement viszonylag probléma nélkül, jött viszont az este, mikor a fogorvos néni nagyon sok szeretettel várt engem.
Még 2 héttel ezelőtt sikerült egyik vacsora alkalmával kettétörnöm az egyik fogam.
Szóval fúrás faragás, mintavételezés és most itt ülök a jobbnál kétszer nagyobb bal arcom árnyékában és várom, hogy elteljen a 3 óra, kimenjen a zsibbadás és végre elfogyasszak valami puha kaját, mivel dél óta egyetlen alma landolt a gyomromban. Rossz érzés.
Más téma: azon gondolkodtam, hogy ami Delphi 7-ben működőképes program, az Delphi 2007-ben miért nem hajlandó normálisan futni? Vagy én Qrtam el valamit nem kicsit? Ha valakinek van ilyen irányú tapasztalata, kérem ossza meg velem!
Szép álmokat!
Esett. Már elállt. Csupa víz minden. A szobámban ülök. Az pedig száraz. Szeretem. Nagyon szeretem! (L)
Nos ez tipikusan az a bejegyzés, aminek semmi köze a címéhez, összesen talán annyi, hogy épp ezt a zenét hallgatom, jelezve az utóbbi időben rámtört LGT-fanságot. :)
Este van, este van, ki ki nyugalomba, archie meg az LGT szövegeit nyomja.
Tudom, hogy sz*r, de ez csak most hirtelen jutott eszembe, mivel közel s távol semmi zaj nem hallatszik, mindenki teljes csendben és nyugalomban bóbiskol a tv fantasztikusan érdekfeszítő műsorain. Én pedig csak ülök, írok, olvasok, hallgatok, szóval van ám itt input meg output is, amit csak akartok.
Megfigyeltem, hogy a hétfői napok felettébb fárasztóak. A múlt héten azt hittem, hogy nem vagyok eléggé hozzászokva az iskolához és az első nap viselt meg annyira, de most már rájöttem, hogy erről szó sincs, egyszerűen csak olyan fárasztó az órabeozstás, hogy minden felesleges és szükséges energiát kiszív belőlünk/belőlem.
Legyen mára ennyi elég belőlem, aztán ha még olvasnivaló nélkül vagytok, akkor olvasgassatok ITT!
Ahogy azt tegnap ígértem, ma egy hosszabb láv kategóriájú bejegyzés jön. A kevésbé érzelgősek ne is olvassanak tovább, lehet, hogy 1-2 helyen csöögni fog. Ez van, én (még mindig) ilyen vagyok...
Pontosan ma 4 hónapja, hogy megalakult a Mandarinista Birodalom fő tartópillére: a kapcsolatunk. :) Nagyon sokféle élményt átéltünk ezalatt a 120 nap alatt, melyekhez felettébb vegyes érzelmek kapcsolódtak.
Ahogy látjátok, elkezdtem ugyan írni, de rájöttem, hogy semmi köze a nagyközönségnek ezekhez a dolgokhoz.. Akik esetleg számítottak erre a bejegyzésre, azoktól bocsi, de aki - úgy gondolom, hogy - megérdemli, az meg fogja kapni!
Szóval szép estét!
Bizony, egyes híresztelésekkel ellentétben még élek. Tudom, ennek egyesek nem annyira örülnek, dehát ez van, ilyen az élet. Van, akinek bejön, valakinek nem annyira.
Tehát a Mandarinista Birodalom újra megnyitotta kapuit határozatlan ideig. Én továbbra is én vagyok, valamint továbbra is olyan vagyok, mint régen. Na jó, egy picit lehet, hogy változtam, de alapjaimban véve nem.
Továbbra is színistúdiós vagyok, aminek időközben elkészítettem egy weblapot, hogy a frissebb képek meg hasonló cuccok fent legyenek mindenki számára elérhetően.
Igen, továbbra is szerelmes vagyok, ami nagyon jó! Mindenkinek ajánlom! ;) (Erről a témáról holnap egy hosszabb bejegyzés! ;))
Lehet, hogy ezentúl lesz némi közélet is, mert egyre inkább érdekel, de TV-t azért továbbra sem nézek aktívan! :D
Holnapig meg aludjatok jót, mert az kell!
Gorbacsov leüti az első billentyűt, mire nagy pukkanás és füst árasztja el a termet, amin Reagen igen jót nevet.
Egy évvel később Gorbacsov viszonozza Reagen meghívását és hasonló ceremónia közt betolnak egy zongorát.
Reagen úgy gondolja, hogy Gorbacsov is örülhessen néhanapján leüt egy billentyűt.
Semmi. Mégegyszer leüti. Semmi. Mégegyszer leüti, semmi.
- Ide figyelj Gorbacsov, nem elég hogy lenyúltad a poénomat, de még hogy az sem sült el, hát igen szánalmas alak vagy te.
Tudod mit? Én inkább hazamegyek.
- Haza? Hova haza?
Jah és boldog mindenfélét minden kedved nőnemű egyednek! ;)
